2011. május 27., péntek

A roma tényező és a helyérték I.

Családalapítás és családfenntartás: Hány családod van? kérdi a magyar és a gyermekek számára gondol. Kultúránkban a családalapítás alapfeltétele a házasság. Magában a jogintézmény fogalmában benne van a lakhatás alapjául szolgáló ház, az otthon. A családalapítás feltételének tekintjük tehát az önálló otthont. A családfenntartás további feltétele a megélhetés, a termelő szolgáltató tevékenység. A hazai roma népesség oda jutott, hogy 80 % a munkanélküliség mértéke, tehát a családfenntartás normális feltételei nem tekinthetők biztosítottnak, ugyanis túlnyomó többség hivatalosan segélyekből él.  A roma közösségek lakhatása is jelentős mértékben eltér a nem roma környezettől. Felvetődik a kérdés, hogy beszélhetünk-e egyáltalán a romák lakta településen ingatlanpiacról?

A szociológiai kutatások: Jó ideje folynak Magyarországon a roma népesség életmódjára irányuló szociológiai kutatások. E kutatások megállapításai az úgynevezett szegregáció kimutatására, a romák úgynevezett esélyegyenlőségének problémáira irányulnak és megállapításaik a szegregáció felszámolására, az úgynevezett roma integrációra irányulnak. Kvázi ez a romatelepek felszámolásával és a nem roma közösségekbe való betelepítésével járnak. E betelepítések anyagi következményeivel ismereteink szerint nem számolnak. Nincs ismeretünk az úgynevezett roma integrációval járó migráció hatásvizsgálatáról. 
Lakossági ellenállás a romák betelepülésével szemben:  A nem roma lakosság ellenkezését, ellenállását a romák nem romák lakta településekre, utcákba egyszerűen rasszizmusnak bélyegzik nemzetközi körök, hazai képviselőik útján., holott általános gyakorlati tapasztalat az, hogy azokon a településeken, avagy településrészeken, amelyek elcigányosodnak eladhatatlanná válnak a lakóingatlanok. Erre pedig kutatói körök reakciója az „előítéletesség” címkéje.  Nyilván ez abból a körülményből fakad, hogy maguk a romák a segélyekből nem képesek lakáshitelek felvételére, a nem roma lakosság pedig – valamilyen okból – nem igyekezik a romák közé települni. A rasszizmus és az előítéletesség fogalmai tapasztalataink szerint nem elegendők a jelenségek feltárására, kezelésére. Mert például a károkozás az előítéletesség fogalmával nem azonosítható.
Bizton állathatjuk azt, hogy Magyarországon  a roma migráció, tehát a roma telepek felszámolását követő nem romák lakta környezetbe való roma betelepítések vagyoni károk bekövetkeztével járnak. Ezek a károk pedig nem írhatók szimplán a rasszizmus és az előítéletek számlájára.
A roma népesség elhelyezkedése, lokációja Magyarországon: Sajátos helyzetben vagyunk az ilyen jellegű problémák feltárásában, ugyanis jelenlegi jogrendünk szerint az etnikai hovatartozás szerinti felmérés akadályokba ütközik. Ebből fakadóan a statisztikai kimutatásokhoz szükséges adatgyűjtés igen gyenge lábakon ál. Súlyosbítja a dolgot még az is, magának az etnikumhoz való tartozásnak a kritériumait is úgynevezett tudományos körökből támadják. Bármiféle származás illetve vallási hovatartozás szerinti adatgyűjtést démonizálják, tabusítják. Így a romák lélekszámáról csak hozzávetőleges becslésekkel rendelkezünk. „A magyarországi cigányság létszámát jelenleg (2008.) általában 600 000-800 000 főre becsülik. Ez a lakosság 6-8%-a, arányaiban akkora, mint például a romániai magyarságé. A magyarországi cigányság létszámában és arányában Európa egyik legjelentősebb nemzeti (etnikai) kisebbsége.”

A roma népesség Magyarországon
Forrás:   http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_rom%C3%A1k

Az a körülmény, hogy a magyarországi romák lélekszám aránya a nem roma népességhez akkora, mint a romániai magyarság aránya Románia népességéhez közel azonos, és mi magyarok harcosan kiállunk a magyar közösség autonómiája mellett, óhatatlanul felveti hazánkban is a roma autonómia kérdését. Ha a magyar autonómia Romániában nem ördögtől való, úgy a Magyarországi roma autonómia sem ördögtől való.

A jelenlegi „elfogadott” definíció szerint roma az, aki annak vallja magát (nyilván ez a roma közösségből nézve kerül meghatározásra) míg a nem roma közösségből nézve – jobb híján -  roma az, aki annak látszik (nyilván ez a rasszjegyek alapján lehetséges). Ezekből a körülményekből ered az, hogy a Magyarországi roma népesség lélekszáma a becslések szerint tág határok között mozog. Így bizony elég nehéz lesz az úgynevezett „romaintegráció” ha egyáltalán létezik az ilyen.
„A háború utáni letelepítések, illetve a rendszerváltás utáni komoly etnikai ellentétek miatt kialakult cigánytelepek még mindig meghatározóak a cigány lakosság lakóhelyeként. Ezeken a településrészeken az infrastruktúra hiányos, folyóvíz se mindig van, csatornázás szinte egyáltalán nem jellemző, a szemétszállítás is akadozik. Országos viszonylatban a cigány lakások kétharmada fekszik telepen és egyharmada nem telepen. A magas arány alól kivételt képez Budapest, ahol a cigány lakosság mindössze 30%-a él telepen.
A nem telepen élő cigányság egy részének az életkörülménye semmilyen mértékben nem különbözik a nem cigányokétól, míg a telepek lakossága nyomorúságos körülmények között él. Ez a tagozódás mind a magyar, mind a roma anyanyelvűeknél megfigyelhető.”
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyarorsz%C3%A1gi_cig%C3%A1nys%C3%A1g_%C3%A9letk%C3%B6r%C3%BClm%C3%A9nyei

Miért kell a romatelepeket felszámolni? Miért kell a roma népességet a romák és a nem romák akarata ellenére nem roma közösségekbe telepíteni?
Többünk számára teljesen érthetetlenek ezek a törekvések, amelyek Európában 400 éve nem vezettek eredményre. Köztudott hogy a nem roma népesség – nem alaptalanul – idegenkedik a roma közösségek jelenlététől, egyben az is közismert, hogy a roma közösségekben hagyományosan milyen erős az egymáshoz tartozás érzése, az együttélés igénye. Kiváló példa ez utóbbira, hogy a hajléktalanok között szinte nem is észlelni romákat.
A roma közösségek betelepítésével bekövetkező vagyoni károkozás: A roma közösségek nem roma közösségekbe telepítése közismerten vagyoni károkkal is jár, melynek szabatos bizonyítása – éppen a statisztikai kimutatásokhoz hiányzó etnikai nyilvántartások hiánya miatt – nehézségekbe ütközik.
Az úgynevezett Fészekrakó program kapcsán megismert következmények, kiemelten Miskolc Avas lakótelepen lezajló változások – romák tömeges betelepülése - viszont jól vizsgálhatónak és igen tanulságosnak ígérkezik.

Folytatjuk …

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése